Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megegyezett Angela Merkel ügyvezető német kancellárral arról, hogy fehérorosz tisztségviselők tárgyaljanak az Európai Unióval a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválság megoldásáról - közölte szerdán a fehérorosz elnöki hivatal. A megállapodás híre előtt Merkel két napon belül másodszor beszélt telefonon Lukasenkával.
Az 1976 előtti verziót sokan csúnyának tartják, a francia elnök azonban vissza akarta hozni a forradalom szimbólumát.
A Harris Interactive közvélemény-kutató szerint a francia publicista, Éric Zemmour népszerűsége tovább nőtt, ezzel lassan elkezdte bebiztosítani az Emmanuel Macron jelenlegi elnök mögötti második helyét a jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztáson – írja a Reuters.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
Angela Merkel kijelentette, hogy semmilyen formában nem tervez jelen lenni a német politikában az új kormány megalakulása után – írja a Politico.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy elhalasztja a megtorló lépést a britek ellen a francia-brit tengeri vitában, miután a felek tárgyalóasztalhoz ülnek - írja a Politico.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
A brit kormány álláspontja változatlan a halászati jogokkal kapcsolatban - mondta Boris Johnson miniszterelnök, és saját bevallása szerint értetlenül áll az előtt, hogy Franciaország meg akarja büntetni a briteket az EU-ból való kilépésért.
Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a Brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak.
Kész megerősíteni az Európai Unió (EU) és a NATO közötti szövetséget Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - ezt a két államfő jelentette be pénteken Rómában, ahol megbeszélést tartottak a szombaton kezdődő G20-csúcs előtt.
Sok európai úgy érzi, hogy az Unió túl távoli, vagy hogy éppenséggel túlságosan beleavatkozik az emberek mindennapi életébe. Mások az Unió hozzáadott értékét vitatják, és azt kérdezik, hogy Európa hogyan javítja életszínvonalukat. És nagyon is sokan vannak, akik a háború utáni időszak legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsága közepette határozottabb fellépést vártak volna az EU-tól. Egy nemrégiben készített Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 92%-a szeretné, ha az uniós intézmények jobban figyelembe vennék a polgárok véleményét az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során. Az Európa jövőjéről szóló konferencia, amelynek első plenáris ülése 2021. június 19-én, a franciaországi Strasbourgban került megrendezésre, épp ezekre a jogosnak tűnő kritikákra kíván reagálni.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnöki hivatal.
Joe Biden amerikai elnök Európa, Afrika, illetve az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságpolitikai kérdéseiről tárgyalt pénteken telefonon francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal - közölte a Fehér Ház.
Mélyreható párbeszédet sürgetett Lengyelországgal az európai uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke a testület kétnapos csúcsértekezletét követően pénteken Brüsszelben. Charles Michel azt mondta, békés és megoldáskereső vita zajlott a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés ismét Le Pent indítja Emmanuel Macron ellen, a bevándorlásellenes francia politikus pedig hamarosan Magyarországra látogat, hogy találkozzon a miniszterelnökkel.
Az üzemanyagárak adójának emelése miatt kirobbant sárgamellényes tüntetések kezdetének harmadik évfordulóján a francia kormány bejelentette, hogy 100 eurós "inflációs kártérítést" kap a lakosság fele a megemelkedett energiaárak kompenzálására.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
A német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint Európának el kellene felejtenie azt, hogy képes egyedül megvédeni magát az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – írja a Politico.
A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
Magyarország kiemelten fontosnak tartja az Európai Unió bővítésének folytatását és továbbra is elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni térség mihamarabbi integrációjának - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Szarajevóban, a bosznia-hercegovinai parlamenti ikerintézményi program harmadik ütemének zárásán mondott beszédében, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
